Tay-Sachs-kór

Mi a Tay-Sachs-kór?

A Tay-Sachs-kór ritka, de nagyon súlyos neurometabolikus betegség. A betegséget a HEXA gén mutációi által okozott elégtelen enzimaktivitás idézi elő. A betegség kezdete az enzimhiány súlyosságától függően széles skálán mozog — a kora csecsemőkortól egészen a felnőttkorig. Jelenleg nincs olyan hatékony kezelés, amely megállítaná vagy visszafordítaná a betegség előrehaladását.

Mi okozza a Tay-Sachs-kórt?

A betegség hátterében a béta-hexózaminidáz A nevű lizoszomális enzim hiánya áll. Ez az enzim bontja le a GM2-gangliozidot — egy összetett zsírmolekulát, amely a sejtmembránok fontos alkotóeleme. Ha az enzim nem működik, ezek az anyagok felhalmozódnak a lizoszómákban, ami a sejtek működészavarához és pusztulásához vezet — különösen az idegsejteket érinti.

Az enzimhiányt a HEXA gén mutációi okozzák. A betegség autoszomális recesszív módon öröklődik — a megjelenéséhez a mutációnak a DNS mindkét szálán jelen kell lennie. Történelmileg gyakoribb volt az askenázi zsidó népességben, de a genetikai tanácsadásnak köszönhetően előfordulása csökkent. A különböző mutációkombinációk eltérő súlyosságú betegséget és eltérő kezdetet eredményeznek — a csaknem nulla enzimaktivitással járó csecsemőkori formától a felnőttkori esetekig, amikor a beteg akár nyugdíjas koráig dolgozhat.

Milyen tünetei vannak a Tay-Sachs-kórnak?

Infantilis (csecsemőkori) forma

A csecsemőkori forma 3–6 hónapos kor között jelentkezik izomrángásokkal és fokozott ijedési reakciókkal. A szemfenék-vizsgálat során „cseresznyepiros folt" látható, emellett a fejlődés visszafejlődése, spaszticitás, görcsrohamok és makrokefália jellemzi. 2–3 éves korra a legtöbb érintett gyermek reagálásképtelen, vegetatív állapotba kerül, és gasztrosztómán keresztüli táplálásra szorul.

Juvenilis (gyermekkori) forma

A juvenilis forma 2–5 éves kor között kezdődik beszédfejlődési elmaradással és a készségek stagnálásával. Fokozatosan alakul ki a spaszticitás, a nyelészavar és a görcsrohamok. A látás később romlik. A betegség lassabban halad előre, mint a csecsemőkori formánál, de a serdülőkor általában vegetatív állapotot hoz.

Késői kezdetű forma (LOTS)

A késői kezdetű betegség a serdülőkortól a középső felnőttkorig jelentkezhet. A combizmok és a csípőhajlító izmok fokozódó gyengesége nehézséget okoz a felállásban, a lépcsőzésben és a közlekedésben. A beszéd felgyorsul és nehezen érthetővé válik. A betegek körülbelül 30%-ánál atípusos pszichózis alakul ki, amely pszichiátriai kezelést igényel. A kognitív funkciók megőrzöttek maradnak; sokan nyugdíjas korukig munkaképesek.

Hogyan diagnosztizálják a Tay-Sachs-kórt?

A korai csecsemőkori formák a fejlődés stagnálásával, látásproblémákkal, cseresznyepiros folttal és makrokefáliával jelentkeznek, ami a gyermekneurológust a diagnózis felé tereli. Az agyi képalkotó vizsgálat gliózist és kérgi sorvadást mutat, leukodisztrófiára utaló jelek nélkül. A vizsgálat a béta-hexózaminidáz A enzimaktivitásának mérésével történik szérumban és fehérvérsejtekben, amelyet a HEXA gén molekuláris elemzése követ.

A juvenilis és a késői formák diagnosztizálása ritkaságuk és a más neurodegeneratív betegségekkel átfedő tüneteik miatt nehéz. A legújabb módszerek újgenerációs szekvenálást alkalmaznak, génpanelek vagy a teljes exom vizsgálatával. Felnőtteknél a combizom-gyengeség, az artikulációs zavar és az MRI-n látható kisagyi sorvadás együttese indokolja a kivizsgálást. Az axonális polineuropátiát igazoló elektromiográfia, emelkedett kreatin-kináz-szinttel párosulva, enzimvizsgálatot tesz szükségessé.

Kezelhető-e a Tay-Sachs-kór?

Jelenleg csak tüneti és támogató kezelés létezik. A gyermekkori formák ellátásának középpontjában a spaszticitást és a fájdalmat csökkentő gyógytorna, a gyógyászati segédeszközök, a gasztrosztómás táplálás és a család pszichológiai támogatása áll. A génterápiás próbálkozások eddig nem hoztak egyértelmű eredményt.

A felnőttkori forma kezelése klinikai vizsgálatokon keresztül fejlődik. A venglusztát szubsztrátcsökkentő terápia (2020–2024) hatástalannak bizonyult. Az N-acetil-L-leucin (IB-1001) 2. fázisú vizsgálatai ígéretes eredményeket mutattak a neurológiai tünetek terén. Az FDA az Egyesült Államokban Aqneursa márkanéven engedélyezte a szájon át szedhető készítményt a késői kezdetű Tay-Sachs-kór betegségmódosító kezeléseként. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezési eljárása folyamatban van.

Külföldi betegszervezetek

Világszerte több szervezet foglalkozik a Tay-Sachs-kórral és a rokon betegségekkel. Tapasztalataik, kutatási híreik és anyagaik értékes forrást jelentenek a családok számára.